Tiszafüred természeti értékei

Ennek a tájnak az arculatát az idők folyamán medrét többször is változtató Tisza határozta meg, amelyre a morotvák, holtágak is utalnak. Természeti adottságai közé tartoznak a füredi-örvényi morotvák, az élő Tisza folyó, a Tisza-tó és a Madárrezervátum.

A tó területének növényzete erdőkre, mocsárrétekre, mocsarasokra és hínárosokra osztható, amelynek nyomán igen változatos növényegyüttesek, fajban gazdag, esztétikailag gyönyörű területek alakultak ki. A táj eredeti arculatához tartoztak az ártéri ligeterdők (amelyeket hosszabb-rövidebb ideig rendszeresen elönt a folyók tavaszi áradása), ahol a fehér fűz és a fehér nyár, a törékeny fűz és fekete nyár alkották a növényvilágot. A Tisza-tó kialakításakor azonban a területen található ligeterdők túlnyomó részét kiirtották. A megmaradt szigeteken ugyan felnövőben van az újulat, de idős, nagy fákból álló erdőfolt kevés maradt.

A holtágak növényzete a folyóvizekénél sokkal gazdagabb. Felszínükön gyakori lebegő hínárnövény az apró békalencse meg a vízipáfrány, amit ruca örömnek is neveznek. Ahol nem túl mély a víz, a mederfenéken gyökerező sulyom, tündérrózsa és tündérfátyol alkot összefüggő mezőket. Partközelben a nád mellett gyakori a keskenylevelű gyékény, a békabuzogány és a sárga nőszirom. A több mint 100 azonosított növényfaj egy része védett.

Az 1980 óta védett tiszafüredi kastélypark (2,7 hektár) a város belterületén, a Tisza-tó szomszédságában található. Esztétikai értékét a kastélyhoz vezető utat szegélyező jegenyék, juharfák, borókák és tuják növelik.

A korábban a folyóvízre jellemző halfajok a víz tározása nyomán struktúra változáson mentek át és jelenleg az állóvízi fajok dominálnak. Ma már elvétve lehet találni kecsegét és márnát, ritkaság lett a paduc és a domolykó. A tározótó sekély, növényzettel benőtt részei elsősorban azoknak az álló- és csendes vizet kedvelő halaknak az elszaporodását segítették elő, amelyek növényekre rakják ikráikat. Így megnőtt a dévérkeszeg állománya, s kedvezőek a feltételek a bodorka, a karikakeszeg és laposkeszeg számára. A tó halállománya bőséges, sok fajnak jelent változatos élőhelyet.

A horgászok számára a legjelentősebb fajok a pontyfélék, a csuka-, süllő-, harcsa-, amur- és busafélék megtalálhatók, bár a zsákmány zömét a keszegfajok adják. A jelenleg ismert, közel 50 halfajból több védett is megtalálható itt.

A fajok többsége természetes módon szaporodik, egyes fajták (pl. ponty) esetében halkihelyezés és a tóban történő mesterséges ivadéknevelés igyekszik pótolni a horgászok által zsákmányolt halmennyiséget.

A gyönyörködtető növényvilág, a gazdag halfauna mellett sok turistát a tó változatos és fajgazdag madárvilága vonz. A tiszafüredi Madárrezervátum (amely a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik, s a Tiszafüred - Poroszló közötti vasútvonaltól északra található) védett területe a Tisza-tónak. A kísérővel látogatható rezervátum területén számos ritka madárfaj - gém, kócsag, kárókatona, bakcsó, dankasirály, héja - talált megfelelő életteret. Persze a madarak nemcsak itt, hanem a tó szabadon látogatható alsó részében is megtelepednek. A Tisza meredek partjainak jellegzetes fészkelői a parti fecskék és az ékszerként tündöklő jégmadarak. A puhafás ligeterdőkben kerecsensólyom, vándorsólyom, fekete gólya él. A holtágakat is kedvelik a vízimadarak. Legnagyobb számban szárcsa és vízityúk költ a partszegély növényei közt, de nem ritkák a récék és vöcskök sem.

Az ártéri ligeterdőkben az emlősök közül két olyan fajt érdemes megemlíteni, amely nemcsak jellemző, hanem vadászati szempontból is fontos: az őzet és a vaddisznót.