Címer

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Háromkirályok Óvoda

Tiszafüred

E-napló
Facebook
Étlap

Kulturális értékek


A város nevezetes műemléke és műemlék jellegű épületei a XIX. század második felében épült Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház, és a klasszicista stílusú 1840 körül épült Kiss Pál Múzeum, amely hazánk legrégebbi vidéki gyűjteményeinek egyike.
1967-ben Élet a Tiszatájon címmel állandó kiállítást nyitottak a múzeumban. 1976-1977-ben a műemlékjellegű, klasszicista épületet felújították, majd 1978. július 29-én két időszaki kiállítás - 100 éves a Kiss Pál Múzeum és a Tiszafüredi fazekasság története - kíséretében Változó Tiszatáj című új, állandó kiállítással nyitották meg. Az állandó kiállítás a XVII. század végétől kíséri nyomon Tiszafüred történetét és néprajzát.
A városnak két temploma van. A református templom barokk stílusban épült 1883 körül, ahol az 1986-87-es felújítás során egy középkori falszakasz került napvilágra. A Római katolikus templom 1822-27 között épült klasszicista stílusban.
A környéken számos csárda épült a XVIII. században, amelyek közül a Tiszafüred-Kócson található Meggyes Csárda, mint csárdamúzeum a Hortobágyi Nemzeti Park kulturtörténeti emléke.
Szép látnivaló a Kemény kastély, amely a Tiszafüredi Kastélypark területén található. Az épület turisztikai célt nem szolgál. A Hortobágyi Nemzeti Park tulajdona, amely saját célra - konferenciák, ülések lebonyolítására- hasznosítja a kastélyt. Az 1980 óta védett kastélypark (2,7 hektár) esztétikai értékét a kastélyhoz vezető utat szegélyező jegenyék, juharfák, borókák és tuják növelik.
A felújított Kékessy kastély napjainkban újra a család lakóhelye.
Hazai népművészetünk kiemelkedő ága a fazekasság. Az Alföldön több fazekasközpont működött, ezek közül a tiszafüredi a közepes nagyságú műhelyek közé tartozott. A tiszafüredi fazekasok a XIX. század első harmadától készítették a mázas vagy mázatlan használati edények mellett a díszesebb kivitelű cserépedényeket. Italtartó - butella, butykos, boroskancsó és miskakancsó -, illetve tálas edényeik - tányérok, tálak - voltak a legkeresettebbek. Karcolásos díszítésű, madaras, illetve írókázott cserépedényeiket a környező településeken igen kedvelték. Az 1977-78-ban felújított Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház eredeti környezetében mutatja be az itt élő fazekasmesterek lakását és műhelyét, emléket állítva a híres tiszafüredi fazekasságnak. Városunkban ma is aktívan dolgoznak fazekasok: Szűcs Imre (a Népművészet Mestere) feleségével és lányaival, illetve Nagyné Török Zsóka.
A századfordulóig visszanyúló fűztermelő és feldolgozó hagyományokra építve működik ma a Fűzbútor Üzem. A Népi Iparművészeti Tanács által zsűrizett termékek őrzik a népi hagyományokat, kézi munkával készülnek egyedi igényeknek megfelelően.